Egy hónappal ezelőtt még nem lehetett tudni, hogy hogyan fognak alakulni az autóhitelek és az autóeladások, de mostanra nagyon sokat tisztult a kép.
Március végére érve már magunk mögött hagytuk az év negyedét, és nagyjából látható, hogy mi várható a következőkben. A gazdasági folyamatok ilyenkor szintén jó előre megjósolhatók, az autóhitelek piacán pedig földindulásszerű mozgások voltak, amelyek nagy valószínűséggel hosszabb távra meghatározzák az autókölcsönök kondícióit.
Hogy az elején kezdjük: az idei trend semmi jóval sem kecsegtet. A lakosság anyagi helyzete rossz, a munkahely elvesztésétől való – nagyon is reális – félelem sokakat arra indított, hogy az elmúlt két, de különösen egy évben ne verjék magukat adósságba, vagyis ne vegyenek nagyobb értékű vagyontárgyat. A hitelek oldaláról megközelítve már megjegyeztük a legutóbbi alkalommal, hogy az autókölcsönök piacán elképesztő visszaesés mutatkozott: miközben az autóeladások száma is közel harmadára esett vissza 2008-hoz képest, addig ennek az igen alacsony számú újautóvásárlásnak is csak 10%-ához vontak be hitelt. A bankok elvesztették potenciális ügyfeleik 90%-át. Ez olyan probléma, amelyet a pénzintézeteknek orvosolni kell.
Mi a megoldás? Milyen új hitelkonstrukciókat kínálnak a bankok manapság?
Nos, először is a svájci frank alapú hitelek szinte teljesen kikerültek a piacról, mivel nagyon rossz feltételekkel lehet csak folyósítani őket a frank erős pozíciója miatt. Helyette maradt a forint és az euró alapú autókölcsön, de itt is világosan látható, hogy a magyar pénzügyi szektor döntéshozói, a lakossági hitelek formálói azt tűzték ki célul, hogy a magyar adósok forintban adósodjanak el.
Ezt úgy kívánják elérni, hogy a jobb kamatmutatókkal rendelkező, euró alapú gépjármű hitel felvételéhez 40% önerő kell, vagyis majdnem a megvenni kívánt autó értékének felét ki kell tudni fizetni. Ez – különösen manapság – az álmok kategóriájába tartozik a legtöbb olyan vásárlónál, aki szeretne új autót venni, és hitelt is felvenne hozzá.
A forint alapú autóhitelek önereje ezzel szemben csak 25%, vagyis az autó árának nem a felét, hanem a negyedét kell felmutatni önerőként. Ez bizony sok százezer forintos különbséget jelent – ha az olcsónak számító 3 000 000 forintos alapmodellek árából indulunk ki, akkor az euró és forint alapú autó hitel igényléséhez az egyik esetben 1,2 millió forinttal kell rendelkeznünk, míg a másik esetben csak 750 000 forinttal. És a 3 000 000 autó még egyáltalán nem drága: a legtöbb márka árai itt kezdődnek.
A futamidőn szintén szigorítottak a bankok: magánszemélyek legfeljebb hét évre vehetnek fel autóhitelt. Régebben ennél hosszabb futamidő is elképzelhető volt, ma hét év a maximum. Ha valaki nem természetes személyként, hanem cégautónak venné meg hitelre kocsit, arról pedig egyszerűen lebeszélik, mert annyival jobb feltételeket kínál a lízingelés. A cégek nyolc évre is elnyújthatják a futamidőt, és a lízingelés önereje esetükben euró alapú lízingnél 35%, forint alapúnál pedig igen baráti 20%.
A lízingelés természetesen magánszemélyek részére is nyitva tartott lehetőség, és ilyenkor az önerő ugyanolyan alacsony, mint a cégeknek. A futamidő viszont ekkor sem lehet több hét évnél. Láthatjuk tehát, hogy a romló statisztikák és főleg a borús kilátások arra kényszerítették a bankokat, hogy lépjenek (a háttérben a PSZÁF is felbukkant egyébként). Jelenleg ezek a feltételek, amelyek ugyan változatnak, de erre nem sok esély van. Valószínű, hogy a 2010-es évet már ezekkel a lízing- és hitelkondíciókkal fogjuk végigcsinálni.
